Az oktatás, így a felsőoktatás hatékonyságának és sikerességének egyik kulcsa, hogy a hallgatók azt tanulják, aminek elsajátítására felkészültek, amihez rendelkeznek a szükséges alapokkal. A hallgatók előzetes tudásához, képességeihez igazodó támogató rendszer kialakításának első lépése, hogy reális képet alkossunk felkészültségükről. Ennek érdekében a Szegedi Tudományegyetemen 2015-től minden év szeptemberében egy átfogó felmérésre kerül sor a frissen felvett hallgatók körében. A cél egy olyan könnyen alkalmazható online értékelési rendszer kidolgozása, amelyik alkalmas annak megállapítására, hogy a hallgatók a tanulási sikeresség szempontjából meghatározó jelentőségű területeken milyen induló tudás- és képességszinttel kezdik meg egyetemi tanulmányaikat, melyek azok a területek, ahol a lemorzsolódás csökkentése és az egyetemi tanulmányok hatékonyságának növelése érdekében további fejlesztésre szorulnak.
A felmérés elméleti keretei és tesztfeladatai a 2015-ös kezdet óta folyamatosan fejlődnek. Az első két évben a fő érettségi tárgyak álltak fókuszban, a három kötelező tárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem) mellett a természettudomány (biológia, kémia, fizika) és az angol nyelvtudás felmérésére került sor, ehhez csatlakozott a tanulók általános problémamegoldó képességét a PISA 2012-es problémamegoldás koncepciójával megegyező keretek között vizsgáló teszt. Mivel a tanulás nagymértékben támaszkodik az emlékezeti folyamatokra, a munkamemória kapacitása (zavara) közvetlen hatást gyakorolhat a tanulmányi teljesítményre és a munkavégzés hatékonyságára, 2016-tól a tesztcsomag kibővült egy munkamemória-kapacitást felmérő, finn kutatók által kidolgozott, majd általunk továbbfejlesztett teszttel is.
A harmadik évben a hangsúly áttevődött azon tudás- és képességterületek vizsgálatára, melyek a korábbi elemzések alapján meghatározó erővel befolyásolják a diákok tanulási sikerességét. A korábbi területek közül a tartalmi keretek átdolgozásával folytatódott a szövegértés és a matematikai gondolkodás vizsgálata. Kiemelt figyelmet kapott az új ismeretek elsajátításának és létrehozásának sikerességét erősen meghatározó induktív és kombinatív gondolkodás, továbbá a tanulók általános problémamegoldó képessége, valamint tanulási stratégiája. A negyedik évben megjelentek a karok speciális érdeklődési köréhez erőteljesebben kapcsolódó, a karok vezetői által választott, úgynevezett karspecifikus tesztek is.
A tesztek kidolgozása során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a tesztek átlagos nehézségi szintje igazodjon a frissen érettségizett hallgatóktól elvárható tudás- és képességszinthez, de tartalmazzanak annál könnyebb, és a szakos hallgatók differenciálhatósága érdekében nehezebb feladatokat is. A felmérések minden esetben az eDia online tesztplatformon keresztül zajlottak.
Jelentősebb publikációk:
Csányi, R., & Molnár, G. (2025). Looking beyond students' exploration and learning strategies: The role of test-taking effort in complex problem-solving. Intelligence, 109, 101907. LETÖLTÉS
Kocsis, Á., & Molnár, G. (2024). Factors influencing academic performance and dropout rates in higher education. Oxford Review of Education, 1–19. LETÖLTÉS
Csányi, R., & Molnár, G. (2024). Az önértékelés buktatói: a tesztmegoldási erőfeszítés kérdőíves és logadatalapú elemzése. Scientia et Securitas, 5(2), 86-95. LETÖLTÉS
Molnár, G., & Kocsis, Á. (2023). Cognitive and non-cognitive predictors of academic success in higher education: a large-scale longitudinal study. Studies in Higher Education, 49(9), 1610–1624. LETÖLTÉS
Csányi, R., & Molnár, G. (2023). How do test-takers rate their effort? A comparative analysis of self-report and log file data. Learning and Individual Differences, 106, 102340. LETÖLTÉS
Magyar, A., Habók, A., & Molnár, G. (2022). Exploring the role of English as a foreign language receptive skills and learning strategy usage in the ability to acquire and apply knowledge at the beginning of higher education. Frontiers in psychology, 13, 808546. LETÖLTÉS
Wu, H., & Molnár, G. (2022). Analysing Complex Problem-Solving Strategies from a Cognitive Perspective: The Role of Thinking Skills. Journal of Intelligence, 10(3), 46. LETÖLTÉS
Csapó, B., & Molnár, G. (2017). Potential for assessing dynamic problem-solving at the beginning of higher education studies. Frontiers in Psychology, 8(2022), 1-12. LETÖLTÉS
Habók, A., Magyar, A., & Molnár, G. (2019). A diákok tanulási stratégiáinak változása az iskolába lépéstől az egyetemi tanulmányokig. Magyar Pedagógia. 119(1), 53-73. LETÖLTÉS
Hódi, Á., & Tóth, E. (2019). Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra, 29(1), 55-67. LETÖLTÉS
Molnár, É. D., & Gál, Z. (2019). Egyetemi tanulmányaikat megkezdő hallgatók tanulási mintázata és tanulói profilja. Iskolakultúra, 29(1), 29-41. LETÖLTÉS
Molnár, G. (2019). Nőtt az egyetemi tanulmányaikat kezdő diákok tanulási potenciálja és problémamegoldó képessége: években mérhető különbségek a diákok között. Iskolakultúra. 29(1), 3-16. LETÖLTÉS
Molnár, G., & Csapó, B. (2019). A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények. Educatio, 28(4), 705-717. LETÖLTÉS
Pásztor, A. (2019). Induktív és kombinatív gondolkodás fejlettségének online vizsgálata egyetemi tanulmányaikat kezdő hallgatók körében. Iskolakultúra, 29(1), 42-54. LETÖLTÉS