Az oktatás, így a felsőoktatás hatékonyságának és sikerességének egyik kulcsa, hogy a hallgatók azt tanulják, aminek elsajátítására felkészültek, amihez rendelkeznek a szükséges alapokkal. A hallgatók előzetes tudásához, képességeihez igazodó támogató rendszer kialakításának első lépése, hogy reális képet alkossunk felkészültségükről. Ennek érdekében a Szegedi Tudományegyetemen 2015-től minden év szeptemberében egy átfogó felmérésre kerül sor a frissen felvett hallgatók körében. A cél egy olyan könnyen alkalmazható online értékelési rendszer kidolgozása, amelyik alkalmas annak megállapítására, hogy a hallgatók a tanulási sikeresség szempontjából meghatározó jelentőségű területeken milyen induló tudás- és képességszinttel kezdik meg egyetemi tanulmányaikat, melyek azok a területek, ahol a lemorzsolódás csökkentése és az egyetemi tanulmányok hatékonyságának növelése érdekében további fejlesztésre szorulnak.
A felmérés elméleti keretei és tesztfeladatai a 2015-ös kezdet óta folyamatosan fejlődnek. Az első két évben a fő érettségi tárgyak álltak fókuszban, a három kötelező tárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem) mellett a természettudomány (biológia, kémia, fizika) és az angol nyelvtudás felmérésére került sor, ehhez csatlakozott a tanulók általános problémamegoldó képességét a PISA 2012-es problémamegoldás koncepciójával megegyező keretek között vizsgáló teszt. Mivel a tanulás nagymértékben támaszkodik az emlékezeti folyamatokra, a munkamemória kapacitása (zavara) közvetlen hatást gyakorolhat a tanulmányi teljesítményre és a munkavégzés hatékonyságára, 2016-tól a tesztcsomag kibővült egy munkamemória-kapacitást felmérő, finn kutatók által kidolgozott, majd általunk továbbfejlesztett teszttel is.
A harmadik évben a hangsúly áttevődött azon tudás- és képességterületek vizsgálatára, melyek a korábbi elemzések alapján meghatározó erővel befolyásolják a diákok tanulási sikerességét. A korábbi területek közül a tartalmi keretek átdolgozásával folytatódott a szövegértés és a matematikai gondolkodás vizsgálata. Kiemelt figyelmet kapott az új ismeretek elsajátításának és létrehozásának sikerességét erősen meghatározó induktív és kombinatív gondolkodás, továbbá a tanulók általános problémamegoldó képessége, valamint tanulási stratégiája. A negyedik évben megjelentek a karok speciális érdeklődési köréhez erőteljesebben kapcsolódó, a karok vezetői által választott, úgynevezett karspecifikus tesztek is.
A tesztek kidolgozása során külön figyelmet fordítottunk arra, hogy a tesztek átlagos nehézségi szintje igazodjon a frissen érettségizett hallgatóktól elvárható tudás- és képességszinthez, de tartalmazzanak annál könnyebb, és a szakos hallgatók differenciálhatósága érdekében nehezebb feladatokat is. A felmérések minden esetben az eDia online tesztplatformon keresztül zajlottak.
Jelentősebb publikációk:
Csapó, B., & Molnár, G. (2017). Potential for assessing dynamic problem-solving at the beginning of higher education studies. Frontiers in Psychology, 8(2022), 1-12. LETÖLTÉS
Habók, A., Magyar, A., & Molnár, G. (2019). A diákok tanulási stratégiáinak változása az iskolába lépéstől az egyetemi tanulmányokig. Magyar Pedagógia. 119(1), 53-73. LETÖLTÉS
Hódi, Á., & Tóth, E. (2019). Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra, 29(1), 55-67. LETÖLTÉS
Molnár, É. D., & Gál, Z. (2019). Egyetemi tanulmányaikat megkezdő hallgatók tanulási mintázata és tanulói profilja. Iskolakultúra, 29(1), 29-41. LETÖLTÉS
Molnár, G. (2019). Nőtt az egyetemi tanulmányaikat kezdő diákok tanulási potenciálja és problémamegoldó képessége: években mérhető különbségek a diákok között. Iskolakultúra. 29(1), 3-16. LETÖLTÉS
Molnár, G., & Csapó, B. (2019). A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen: elméleti keretek és mérési eredmények. Educatio, 28(4), 705-717. LETÖLTÉS
Molnár, G., & Csapó, B. (2017). Exploration and learning strategies in an interactive problem-solving environment at the beginning of higher education studies. In J. C. Spender, G. Schiuma, & T. Gavrilova (Eds.), Knowledge Management in the 21st Century: Resilience, Creativity and Co-creation: IFKAD 2017: 12th edition of the International Forum on Knowledge Asset Dynamics: Proceedings (pp. 283–292). Szentpétervár: Institute of Knowledge Asset Management, St. Petersburg University Graduate School of Management, Arts for Business Ltd, University of Basilicata. LETÖLTÉS
Pásztor, A. (2019). Induktív és kombinatív gondolkodás fejlettségének online vizsgálata egyetemi tanulmányaikat kezdő hallgatók körében. Iskolakultúra, 29(1), 42-54. LETÖLTÉS