Koordinátorok: Habók Anita, Magyar Andrea
A felső tagozatos általános iskolások olvasási szokásait egyre inkább meghatározza az online környezet. Míg a szövegek egy részével papíralapon találkoznak a tanulók, a másik részét digitális formában olvassák. Ez az újfajta tanulási környezet szükségessé teszi, hogy a tanulók olvasási stratégiáikat az online helyzetekben is gyakorolják, valamint új stratégiákat sajátítsanak el.
A kutatás egy olyan fejlesztő program kidolozására irányul, amely a felső tagozatos tanulóknak tanít szövegértéshez és szövegfeldolgozáshoz kapcsolódó tanulási stratégiákat, továbbá lehetővé teszi a stratégiák gyakorlását. A program ez eDia rendszerben készült el és az eLea platformon (edia.hu/elea) keresztül érhető el, az oldal betöltését követően a ’Hogyan tanuljak?’ programra kattintva (edia.hu/elea/hogyan-tanuljak).
A fejlesztő program tantárgyfüggetlen tartalomra épülve valósítja meg a tanulást. A tanulók eddigi eredményei arra hívták fel a figyelmünket, hogy az együttműködés okozott legnagyobb nehézséget a feladatok megoldása során. Eredményeink azt is jelzik, hogy ilyen típusú feladatok intenzívebb gyakorlására lenne szükség. A tanároktól kapott visszajelzések arra mutattak rá, hogy a tanulók számára az eddigieknél részletesebb, differenciáltabb magyarázatokra és segítségnyújtásra van szükség. A különféle tanulási stílusok alapján pedig a szemléltetés mellett a feladatok felolvasása és szóbeli magyarázata is támogatóbb környezetet teremtene.
Jelentősebb publikációk:
Habók, A., & Magyar, A. (2020). Szövegértésre és szövegfeldolgozásra épülő képességfejlesztés megvalósítása online tanulási környezetben . Iskolakultúra, 30(4-5), 40-48. LETÖLTÉS
Habók, A., & Magyar, A. (2019). Hogyan tanuljak? - A szövegfeldolgozás játékos fejlesztése számítógéppel. Tanító 57(3), 5-6.
Koordinátor: Pásztor-Kovács Anita
A kollaboratív, azaz csoportban történő problémamegoldás képessége egyre fontosabb értéknek számít, jogosan sorolhatjuk tehát a 21. században a sikeres munkavégzéshez és életvezetéshez szükséges képességek közé. Következésképpen az iskolában töltött évek során a tanulóknak képessé kell válniuk a csoportos munkavégzésre, a csoportban történő problémamegoldásra. Ezzel összefüggésben az erre irányuló képesség fejlődését folyamatosan nyomon kell követnünk, a diagnosztizáláshoz pedig megfelelő mérőeszközökre van szükségünk.
Kutatásunkban két mérőeszköz fejlesztését tűztük ki célul: egyrészről egy, a kollaboratív problémamegoldó képességet technológiai alapon, egyén szintjén vizsgáló teszt, valamint a csoportban történő problémamegoldó képesség kollaboratív komponensét vizsgáló önértékelő kérdőív kidolgozását.
Az online teszt alapvetően használhatónak bizonyult, azonban a mérések számos fejlesztési lehetőségre is rámutattak. Kutatásaink fontos eredménye egy olyan kérdőív kifejlesztése, amely mind a teljes skálát, mind alskáláit tekintve megbízhatóan méri a tanulók kollaboratív képességeit. Az adatok elemzésével elsőként teszteltünk empirikusan egy kollaboratív problémamegoldó képességet leíró elméleti modellt.
Jelentősebb publikációk:
Pásztor-Kovács, A. (2019). A kollaboráció hatékonyságának feltételei és mérési lehetőségei. Iskolakultúra, 2019 29(9), 3-20. LETÖLTÉS
Pásztor-Kovács, A., Pásztor, A., & Molnár, Gy. (2019). Önértékelő kérdőív fejlesztése a kollaboratív problémamegoldó képességet leíró modellek egyikének validálására: a kollaboratív komponens vizsgálata. Neveléstudomány, 2019(2), 5-21. LETÖLTÉS
Pásztor-Kovács, A., Pásztor, A., & Molnár, Gy. (2018). Kollaboratív problémamegoldó képességet vizsgáló dinamikus teszt fejlesztése. Magyar Pedagógia, 118(1), 73-102. LETÖLTÉS
Pásztor-Kovács, A. (2016). A kollaboratív problémamegoldó képesség mérésének elméleti és módszertani megfontolásai: egy pilot kutatás eredményei. Magyar Pedagógia, 116(1), 51-72. LETÖLTÉS
Pásztor-Kovács, A. (2015). Kollaboratív problémamegoldó képesség: egy új, integratív elméleti keret. Iskolakultúra, 25(2), 3-16. LETÖLTÉS
Krkovic, K., Pásztor-Kovács, A., Molnár, Gy., & Greiff, S. (2014). New technologies in psychological assessment: The example of computer-based collaborative problem solving assessment. International Journal of e-Assessment, 1(1), online. LETÖLTÉS
Koordinátor: Fejes József Balázs
Az európai uniós támogatással indított, EFOP- és VEKOP-pályázatokból finanszírozott tanodák hatékonyságának segítése érdekében a tanodás tanulók a pályázati kiírásnak megfelelően külsőleg megszervezett mérésekben vehetnek részt az eDia-platformon keresztül. A méréseket az Oktatási Hivatal és a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja koordinálta. 257 tanoda regisztrált a platformra, és közel 6000 tanuló vett részt a mérésekben. A mérések mellett a tanodai munka segítése érdekében szövegértés-fejlesztő programok kifejlesztése, illetve már elkészült programok kiközvetítése történt, amelyeket ugyancsak az eDia-platformon keresztül érhettek el.
Jelentősebb publikációk:
Fejes József Balázs és Vígh Tibor (2019). A tanodák hatásának vizsgálata a szövegértés, matematika és néhány affektív változó alapján az eDia-platform alkalmazásával. In: Binder Mátyás (szerk.): Tanodai tapasztalatok (2015–2019). Tanodajellemzők, egyéni fejlesztés, mérés. Záró tanulmánykötet. Oktatási Hivatal. 73–108. LETÖLTÉS
Koordinátor: Vígh Tibor
Az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport a Neveléstudományi Intézet és az Angoltanár-Képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék munkatársaival együttműködve szintfelmérő rendszert hozott létre. Ennek célja angol és német nyelvtanulók nyelvtudásának felmérése az eDia online platformon keresztül kitölthető tesztekkel és kérdőívekkel. E szintfelmérő rendszer a LÉNYEG: Legyen Élmény a Nyelvtanulás Együtt, EFOP-3.2.14-17. pályázat keretében készült. A projekt fő célkitűzése különböző foglalkozásokon (12 hetes szakkörökön, nyári táborokban) részt vevő tanulók nyelvtudásának, nyelvtanulással kapcsolatos motivációjának és attitűdjeinek élményalapú, informális, játékos módon történő fejlesztése. E célok elérése érdekében a projekt feladatai közé tartozik a tanulók nyelvtudásának és motivációjának felmérése. A szintfelmérés a foglalkozások elején bemeneti mérésként és a végén kimeneti mérésként alkalmazva információkkal szolgál a tanulók nyelvi szintjéről és tudásváltozásáról.
Az angol és német nyelvből készült tesztek a tanulók olvasott szövegértését és nyelvtani-lexikai kompetenciáját többféle témakört lefedő, szövegalapú, A2, B1 és B2 szint mérésére tervezett és bemért feladatokkal vizsgálják. A teszt a tanulók teljesítménye alapján elágazó rendszerű és három részből áll: a bemeneti mérés feladatai A2-B1, míg a kimeneti mérés A2-B1-B2 szintet fednek le, a két mérés közti kapcsolatot horgonyfeladatok biztosítják. A szintfelmérő rendszer a tesztkitöltést követően a tanulók számára azonnali visszajelzést ad az elért nyelvi szintről és annak jellemzőjéről, a tanárok számára pedig egyéni és csoport szintű információkat nyújt. A kérdőívek öt területet fednek le: a tanulók nyelvtanulási motivációját, a nyelvtanulással kapcsolatos céljait, a tanórai tevékenységekre vonatkozó attitűdjeit, önhatékonyságát és a tanulók nyelvtanulással kapcsolatos háttérjellemzőit. A szintfelmérő rendszer e területeken is mutatja a tanulók affektív tudásának változását.
