Csíkos Csaba habil. egyetemi docens, a matematikai műveltségterület framework szakmai felelőse felvázolta a framework kidolgozásnak aktuális helyzetét, értékelési kereteit és dimenzióit – a (1) pszichológiai-képesség dimenziót (megvalósítók: Csapó Benő és Terezinha Nunez) a (2) tartalmi-szaktudományos dimenziót (megvalósítók: Szendrei Julianna és B. Szendrei Mária) és a (3) az alkalmazási–kulturális dimenziót (megvalósítók: Csíkos Csaba és Lieven Verschaffel) –. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az értékelési keretnek kompatibilisnek kell lennie a készülő feladatbankkal. Csíkos Csaba ezek után ismertette a matematika értékelési kereteinek várható szerkezetét 1. és 2. osztályokban, külön kiemelte a realisztikus és autentikus feladatok fontosságára. Előadását számos példával is szemléltette, majd kitartóan válaszolt a hallgatóság szakmai és technikai kivitelezéssel kapcsolatos kérdéseire. »PDF«

Ezt követően Vidákovich Tibor habil. egyetemi docens, munkacsomag koordinátora bemutatta a feladatbank tervezett szerkezetét, a feladatírás alapelveit és annak ütemezését. Felvázolta a közeljövőben elvégzendő feladatokat. Elmondta, hogy a feladatbank feltöltése egy három lépcsőben valósul meg, melynek első lépése a feladatok/klaszterek írása, azt követi a klaszterkezelés, végül a klaszterek és a megoldó-kulcsainak feltöltése zárja a sort. »PDF«

Ezt követően Molnár Éva egyetemi adjunktus, a „Mérőeszközök fejlesztése sajátos nevelési igényű tanulók számára” c. munkacsomag koordinátora tartott tájékoztatót a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő diagnosztikus mérőeszközök és feladatbank kifejlesztéséről. A közoktatási törvény alapján definiálta a „sajátos nevelési igényű tanulók” fogalmát és alcsoportjait. Elmondta, hogy nem készülnek külön klaszterek, egy részüket úgy kell alakítani, hogy azok az SNI-s tanulók számára is megfelelőek legyenek, ezért a kidolgozásban elengedhetetlen a gyógypedagógusok aktív közreműködése.

Az előadó kiemelte, hogy az SNI-s tanulóknál a sikeres feladat-megoldáshoz fontos a konkrét fogalmak előtérbe helyezése, a megnevezés és ráismerés szintű feladatok előnyben részesítése, csoportosítási és rendezési feladatok algoritmizálása, tőmondatok alkalmazása, vonatkozó szerkezetek elkerülése, valamint a megértést elősegítendő szubjektív és hangulati elemek alkalmazása. »PDF«

Végül Juhász Nándor a matematika feladatírói team vezetője röviden összefoglalta a tartalom- és követelményrendszer előkészítésén dolgozó csoport munkáját

A prezentációkat az egyéni feladatok meghatározása és a határidők kitűzése követte.