Korom Erzsébet egyetemi docens, a természettudomány műveltségterület framework szakmai felelőse felvázolta a framework aktuális helyzetét, értékelési kereteit keretek szerkezetét. Bemutatta a három műveltségi területen magyar és angol nyelven készülő kötetek felépítését. Mindegyik áll majd: egy bevezető részből; három elméleti fejezetből, melyek tudományosan alapozzák a harmadik részletes standardokat. Az elméleti fejezetek részletes bemutatását követően bemutatta a természettudományi framework tartalmi dimenzióját. A kiválasztási szempontjai közül kiemelte, hogy tartalmaknak (1) a kompatibilisnek kell a NAT-tal és a PISA2006 értékelési keretével, tükrözniük kell a természettudományos diszciplínák közötti kapcsolatot, a tartalmazniuk kell a természettudományos műveltség alapvető tudáselemeit.
Ezt követően a követelményszintek specifikációjára került sor, melynek során az előadó definiálta az ismeret, megértés és alkalmazás fogalmakat, azok közötti különbségeket. »PDF«

Ezt követően Vidákovich Tibor habil. egyetemi docens, munkacsomag koordinátora bemutatta a feladatbank tervezett szerkezetét, a feladatírás alapelveit és annak ütemezését. Felvázolta a közeljövőben elvégzendő feladatokat. Elmondta, hogy a feladatbank feltöltése egy három lépcsőben valósul meg, melynek első lépése a feladatok/klaszterek írása, azt követi a klaszterkezelés, végül a klaszterek és a megoldó-kulcsainak feltöltése zárja a sort. »PDF«

Ezt követően Molnár Éva egyetemi adjunktus, a „Mérőeszközök fejlesztése sajátos nevelési igényű tanulók számára” c. munkacsomag koordinátora tartott tájékoztatót a sajátos nevelési igényű tanulóknak megfelelő diagnosztikus mérőeszközök és feladatbank kifejlesztéséről. A közoktatási törvény alapján definiálta a „sajátos nevelési igényű tanulók” fogalmát és alcsoportjait. Elmondta, hogy nem készülnek külön klaszterek, egy részüket úgy kell alakítani, hogy azok az SNI-s tanulók számára is megfelelőek legyenek, ezért a kidolgozásban elengedhetetlen a gyógypedagógusok aktív közreműködése.
Az előadó kiemelte, hogy az SNI-s tanulóknál a sikeres feladat-megoldáshoz fontos a konkrét fogalmak előtérbe helyezése, a megnevezés és ráismerés szintű feladatok előnyben részesítése, csoportosítási és rendezési feladatok algoritmizálása, tőmondatok alkalmazása, vonatkozó szerkezetek elkerülése, valamint a megértést elősegítendő szubjektív és hangulati elemek alkalmazása.

Végül Hóbor Sándor a természettudomány feladatírói teamvezetője röviden összefoglalta a tartalom- és követelményrendszer előkészítésén dolgozó csoport munkáját