Pedagógus-továbbképzések

A gyakorló pedagógusok, akik mindennapi munkájuk során végeznek értékelési tevékenységet, nélkülözhetetlen szerepet játszanak a pedagógiai értékelés modernizációjában, akárcsak bármilyen pedagógiai innováció elterjedésében. A program egyik leglényegesebb eleme a pedagógiai kultúra átfogó fejlesztése a tanárokkal történő közvetlen interakció – a résztvevők folyamatos tréningje, észrevételeik, javaslataik és visszajelzéseik szisztematikus összegyűjtése, elemzése, hasznosítása és azok fejlesztő programba integrálása révén. Az egyes területeken dolgozó szakértők és a gyakorló pedagógusok szakmai továbbképzése lényeges része a programnak az online diagnosztikus mérési rendszer hatékonysága és fenntartható fejlődése szempontjából. A projektben részt vevő mintegy 250 iskola tanárai részére háromféle típusú továbbképzést szerveztünk a projekt keretei között. A háromféle képzés a bevont résztvevők számában, és – ezzel összefüggésben – a képzéstípusok tartalmi mélységében különbözött egymástól. A három képzési szint nem egymásra épülést jelent abban az értelemben, hogy az egyén szempontjából valamelyiknek az elvégzése szükséges bemeneti feltétele lenne a következő szintre jelentkezésnek. A projekt szempontjából, a partneriskolák pedagógus közösségeinek képzését egészlegesen tekintve ugyanakkor az első szint a legszélesebb kör elérését valósítja meg egy tömör, gyakorlatias ismertetés keretében, míg a harmadik, a legmagasabb szint négy féléves, átfogó a projekt célkitűzéseit rendszerszinten értelmező megközelítést nyújt.

(1) A továbbképzéseink első szintjén a részt vevő iskolákból valamennyi tanár lehetőséget kap arra, hogy első kézből származó tapasztalatokat szerezzen az online diagnosztikus mérési rendszer működésével és használatával, valamint az információkhoz történő hozzáféréssel kapcsolatban. A tanártovábbképzések nemzetközi gyakorlatában is elterjedt modell szerint a projekt megvalósítói által képzett facilitátorok szerepeltek a képzések trénereként (piramis-modell). Az optimális erőforrás-gazdálkodás mellett további jelentős előnye ennek a modellnek, hogy gyakorló pedagógusok tartották a képzéseket, akik az oktatási tapasztalatukat és a projekt megvalósítói által javasolt szakmai-tudományos ismereteket kapcsolták össze.

2010. november 12-én volt a facilitátorok felkészítése, amelyen a résztvevőket Molnár Gyöngyvér tájékoztatta feladataikról, és amelyet követően 20 fő vállalta a kihelyezett továbbképzések megszervezését és lebonyolítását országszerte. A facilitátorok felkérésénél kétféle előképzettségű körből merítettünk: (1) A négy féléves szakirányú továbbképzésünk másodéves hallgatói, illetve (2) a 30 órás továbbképzést sikeresen teljesítő, a program iránt érdeklődő kollégák voltak. A kihelyezett tréningek tervezett helyszínei 2 kivétellel 2011. március közepéig megvalósultak és - magasan túlteljesítve a pályázatban vállalt indikátorszámot- 1000 főt meghaladó résztvevői létszámmal büszkélkedhetünk.

A facilitátorok beszámolói alapján megállapítható, hogy néhány intézményben nehézséget okozott a képzés megszervezése, mivel az iskola senkit sem tudott nélkülözni a tréning időtartamára. Akik azonban megjelentek, nagy érdeklődést tanúsítottak a téma iránt és az előadásokat követően is szívesen maradtak személyes konzultációra és tapasztalat-cserére. Sokszor elhangzott kérdés volt, hogy az informatikai felszereltség fejlesztésére mikor és milyen keretek között lesz lehetőség. Több intézmény, amely jelenleg nem partnerintézménye a TÁMOP-programunknak, jelezte részvételi szándékát ebben, vagy ehhez hasonló projektben.

A továbbképzésnek ezen a szintjén formális elégedettségi kérdőívek nem kerültek felvételre.

(2) A képzés második szintjén minden iskolából mindhárom vizsgált műveltségi terület egy-egy képviselője részt vesz egy intenzív, 30 órás mérés-módszertani, matematikai és kutatás-módszertani ismereteket is magában foglaló képzésen. A képzés vonzerejét növelte, hogy akkreditált tanár-továbbképzésről van szó. A 30 órás tanártovább-képzésektől elvárt magas szintű minőségi követelmények teljesítése érdekében a képzést modulokra osztottuk. Ezzel egyrészt lehetővé vált az egyes részterületek önálló egységként kezelése, amely az oktatói gárda szerepvállalásának tervezését nagymértékben megkönnyítette. Másrészt az egyes képzési modulok önmagukban értékelhető feladatokkal zárultak, biztosítva ezzel a fejlesztő értékelés visszacsatoló szerepének kihasználását. A háromnapos, intenzív hétvégi program a pedagógus kollégák részéről áldozatvállalást igényelt. A pénteki továbbképzési nap iskolai helyettesítése gyakran okozott az intézmények számára nehézséget.

Eddigi képzési helyszíneink a következők voltak: Budapest, Veszprém, Győr, Budapest, Debrecen, Szeged

További helyszínek 2011 tavaszán: Szolnok, Eger, Szeged, Orosháza

A helyszínek kijelölése földrajzi szempontból országos és egyúttal partneriskolai lefedettséget biztosított. Eddig 416 fő végezte el sikeresen a képzést és kapott tanúsítványt (31 férfi és 385 nő pedagógus kolléga). Az eddigi képzések során 1 fő morzsolódott le: ő a felnőttképzési szerződést ugyan aláírta, de a követelményeket nem teljesítette, ezért nem kapott tanúsítványt. A képzések résztvevő elégedettségi kérdőívet is kitöltöttek, amelyek eredményei megerősítést és biztatást jelentenek számunkra.

Kiderült a kérdőívekből, hogy a korszerű és színvonalas ismeretek kismértékű hasznosíthatósága a munkahelyükön (iskolákban) a szükséges és korszerű infrastruktúra hiánya miatt adódik. A képzések során az informatikai eszközök hasznosíthatóságát az oktatásban rendkívül érdekesnek és nagy kihívásnak értékelték, azonban az iskolák sajnálatosan hiányos felszereltsége miatt nem látnak arra lehetőséget, hogy a közeljövőben a mindennapokban is hasznosítani tudnák. 90,6% nagyon elégedett volt az oktatók felkészültségével, azonban mindössze 32,2% volt összességében nagyon elégedett a továbbképzéssel. Ennek okát abban látták, hogy a 3 napos intenzív tréning miatt „odalett” a teljes hétvégéjük, és meglehetősen sűrű, tömény volt a tematika. A vidékieknek gondot okozott a vasárnap délutáni hazautazás, amiért hamarabb el kellett jönniük az utolsó gyakorlati konzultációkról. Többen kifogásolták, hogy nem biztosítottunk étkezést, és a szünetek is túl rövidek voltak.

(3) A továbbképzések harmadik típusát az jellemzi, hogy minden intézményből egy pedagógusnak lehetősége van egy szakvizsgával záruló szakirányú továbbképzésen való részvételre. A diagnosztikus értékelési projekthez kapcsolódó közvetlen feladatok ellátásán túl ez a képzés felkészíti a résztvevőket, hogy intézményi szintű átfogó értékelési célokat határozzanak meg a projektben szereplő három fő műveltségi területen (olvasás, matematika és természettudomány). Szándékunk szerint a projektben vállalt feladatok közvetlen teljesítésén túl a szakirányú továbbképzéseink a teljes hazai közoktatási rendszer szempontjából is jelentős innovációt valósítanak meg. Ezen a téren a Szegedi Tudományegyetemen és jogelődjén, a JATÉ-n folyó pedagógiai értékelési szakértő képzések szerepét veszik át képzéseink, részben megújult tartalommal, ugyanakkor továbbra is a nemzetközi és hazai tudományos-szakmai közéletben betöltött szerepünkből adódó minőségi követelmények megtartásával.

Az akkreditált felsőfokú szakképzéseink pontos megnevezése a következő:

  • (1) Az olvasás-szövegértés értékelésére és pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzés
  • (2) A matematikai tudás értékelésére és pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzés
  • (3) A természettudományi tudás értékelésére és pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzés

Mindhárom képzés, összhangban a jogszabályi előírásokkal, 120 kreditnyi tudásanyagot tartalmaz. Ebből 55 kredit értékben szerepelnek olyan kurzusok, amelyek valamennyi, hazánkban akkreditált, pedagógus szakvizsgára felkészítő képzés esetében közösek. További 55 kredit munkamennyiséget definiáltunk a képzéseink számára, és 10 kreditet ér a képzést záró szakdolgozat. A három képzésünkben szerepelnek közös kurzusok: A 10/2006. (IX. 25.) OKM-rendeletben előírt kötelező ismeretkörök, valamint az általános pedagógiai értékelési és kutatásmódszertani jelegű kurzusok. A három képzés sajátos területeit jelentik a matematika, az olvasás és a természettudomány kognitív pszichológiai alapjaival, terület-specifikus értékelési és fejlesztési problémáival foglalkozó kurzusok.

A négy féléves szakirányú továbbképzések a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi rendjébe illeszkednek, a záróvizsga végén a hallgatók az eredeti, a beiskolázást lehetővé tevő pedagógus oklevelük szintjének megfelelő újabb oklevelet szereznek. A képzés helyszínének kiválasztásában Budapesti, tömegközlekedéssel jól megközelíthető közoktatási intézmények ajánlatai közül választottuk a legkedvezőbbet. A hallgatói elégedettségi kérdőívek alapján az infrastruktúrával kapcsolatban két probléma merült föl: a számítógépes termek hardver és szoftver problémái, valamint az egész napos képzési rendhez viszonyítva kényelmetlennek nevezhető előadótermi berendezés. A képzés feltételeinek javítása érdekében az első félév végén új helyszínt kerestünk.

Az oktatói erőforrások egyenletes hozzárendelése és a kurzusok tematikájának és az oktatási módszereknek folyamatos fejlesztése érdekében keresztféléves beiskolázási rendben hirdettük meg négy féléves szakirányú továbbképzéseket.

2009 őszén beiratkozottak: 61 fő

2010 tavaszán beiratkozottak: 50 fő

2011 őszén beiratkozottak: 39 fő

Az eddig beiskolázott évfolyamokban az olvasás-szövegértés szakirányon vannak a legtöbben, második legnépszerűbb a matematika, legkevesebben a természettudományi tudás értékelése szakirányt választották. Az okok között szerepelhet, hogy a kompetencia-mérések potenciális iskolai koordinátorai és az ott születő eredmények értő intézményi felhasználói a matematikai és olvasási területet favorizálták.

Elégedettségi kérdőívek eredményei közül kiemelünk néhány szempontot, amelyek egyrészt pozitív visszajelzést nyújtottak munkánkról, másrészt lehetővé tették a kurzustematikák és oktatási módszereink fejlesztését.

Kutatóegyetemi létesítésű szakokról lévén szó, nagyon fontos a hallgatói visszajelzés azon a területen, hogy a kapott ismeretek mennyire korszerűek és színvonalasak.

Elégedettségi kérdőívek összesített eredményei közül a következőket emeljük ki:

  • a hallgatók 63%-a nagyon elégedett a kapott ismeretek hasznosíthatóságával;
  • a hallgatók 80%-a nagyon elégedett a kapott ismeretek korszerűségével és színvonalával;
  • a hallgatók 53%-a összességében nagyon elégedett a képzéssel;
  • különösen jónak tartják az oktatók felkészültségét és segítőkészségét, ezen belül is javítandónak ítélték meg a helyszín tárgyi felszereltségét, konkrétan a konferencia székekkel berendezett nagy előadótermet. Ezt a problémát 2011 tavaszán orvosoltuk: a helyszínt biztosító iskola a kérésünkre pados elrendezést biztosít az előadások alkalmával.
  • a válaszadók többségének hátrányt, vagy jelentős hátrányt jelentene, ha a képzés konzultációit szegedi helyszínnel valósítanánk meg;
  • a hallgatók javasolták, hogy biztosítsunk előrehozott vizsgázási lehetőséget (az egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat ezt nem teszi lehetővé), tekintettel arra, hogy az egyetemi vizsgaidőszak egybeesik az iskolai ballagásokkal, ami a vizsgákra való felkészülési lehetőségeket jelentősen korlátozza.

A személyes konzultációk változatos formái a projekt egész időtartama alatt minden pedagógus számára elérhetőek lesznek, amit a személyes találkozások mellett az információs-kommunikációs eszközök használatán keresztül valósítjuk meg. A programban részt vevő kutatók és szakértő értékelők speciális tematikus tréningek, valamint szakértők által vezetett workshopok keretében ismerkedhetnek meg a projekt céljaival és feladataival. A projekt eredményeiről ezen túl a szélesebb szakmai közvélemény is tájékoztatást kap, azokról szakmai konferenciákon is beszámolunk.

Összegzésként kiemelendő, hogy a TÁMOP 3.1.9/08/01 program tanár-továbbképzési munkacsomagja azt az elképzelést valósította meg, mely szerint többféle időtartamú, ezzel összefüggésben többféle tartalmi mélységű képzési programok segítik legjobban a projekt céljainak megvalósítását. A háromféle szintű képzésből a kétéves és a 30 órás képzési típus a hazai továbbképzések akkreditációs rendszerébe illeszkedik. Mivel a hazai akkreditált tanár-továbbképzések közös jellemzője a nagyfokú átláthatóság és a minőségfejlesztés iránti elkötelezettség, elmondható, hogy a projekt tanár-továbbképzési modulja egyrészt önmagában is konzisztens tematikájú és felépítésű, másrészt a projekt egésze szempontjából átlátható, jól definiált kapcsolatot jelent a teljes hazai közoktatási rendszer működése és fejlesztése irányába.

A képzésekben részt vevők számát (2011. május 10-ei időpont szerint) a következő táblázat összegzi.

Továbbképzési formaRésztvevők száma
Négy féléves szakirányú felsőfokú továbbképzés150
30 órás akkreditált továbbképzés416
4 órás, intézményi kihelyezett továbbképzés1133