A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (OECD-PISA, IEA-TIMSS, IEA-PIRLS) lehetővé teszik az egyes oktatási rendszerek számára, hogy teljesítményüket többféle szempontból összevessék más országok oktatási rendszereivel, kövessék a teljesítmények változásának trendjeit, az országos szintű mérések (pl. Országos kompetenciamérés, Szegedi Iskolai Longitudinális Program) pedig a területi, intézményi összehasonlításra adnak lehetőséget, és a tanulók egyéni szintű fejlődése is nyomon követhető.

A másodelemzések feltételeinek megteremtéseként összegyűjtöttük a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatbázisait és jelentéseit, illetve azokat a publikációkat, amelyek segíthetik a problémafelvetést. A nemzetközi gyakorlatban bevált archiválási technikák megismerése után archiválásra került a 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja keretében indított Szegedi Iskolai Longitudinális Program adatbázisa. Az Oktatási Hivatal rendelkezésünkre bocsátotta az Országos kompetencimérés kutatói adatbázisát, amely összekapcsolható a pályázat során keletkezett és összegyűjtött adatbázisokkal, amelyeket a hazai oktatási rendszer fejlesztési lehetőségeinek szempontjából elemeztük.

A hazánkban 2011-ig elvégzett nemzetközi, országos, esetenként regionális vizsgálatokat Mérlegen az iskola címmel egy kötetben gyűjtöttük össze, hogy egységben láttassuk a legfontosabb méréseket számos (matematika tudás, természettudomány tudás, olvasás, szövegértés, anyanyelvi készségek, képességek, történelem, társadalomismeret, idegen nyelv, szocializáció, a tanulás affektív tényezői, gondolkodási készségek, képességek, informatikai műveltség, egészségmagatartás, művészeti nevelés) képességterületen.

A részprojekt feladati közé tartozott a mérések során keletkezett adatbázisok kezelése (az első hat évfolyamot átfogó diagnosztikus mérőeszköz-rendszer feladatainak itemanalízise; elkészült a feladatok, tesztek modern tesztelméleti eszközökkel történő jóságának vizsgálata, online mérések eredmények visszajelentése). 2011 tavaszán vizsgálatainkban áttértünk az Oktatási Hivatal által használt oktatási mérési azonosítók alkalmazására, amely az adatok biztonságos adatkezelését teszi lehetővé. A felmérésekkel párhuzamosan kérdőív formájában a tanulókról, a pedagógusokról és az iskolákról háttér-információkat gyűjtünk kérdőívek segítségével és szekunder forrásokból (pl. Közoktatási Információs Rendszer, Központi Statisztikai Hivatal), így lehetőség nyílik a diákok egyes területen elért eredményeinek vizsgálatára a háttérváltozók függvényében is. Az adatelemzéshez és a pályázat lebonyolításához szükséges intézményi adatok a projekt ideje alatt rendszeresen frissítésre kerültek. Információkat gyűjtöttünk arról, mit gondolnak a pedagógusok a felmérésekről és azok hatásairól, valamint arról, hogyan vélekednek az elmúlt évtizedben a pedagógiai értékelés területén történt változásokról. Eredményeink alapján az általános iskolában oktató pedagógusok a hazai és nemzetközi nagymintás mérések miatt inkább érzik magukat nyomás alatt, mint a középiskolákban oktatók, leginkább az Országos kompetenciamérés miatt érzik ezt.

A pedagógusok által érzett kényszerhatás

A számítógép alapú tesztelés alapvető feltétele, hogy valamennyi iskolában rendelkezésre álljanak a megfelelő technikai eszközök. A projekt az elektronikus tesztelés megalapozása, amelyhez nélkülözhetetlen az online teszteléshez szükséges minimumkövetelmények és feltételek meghatározása, valamint a partnerintézmények informatikai felszereltségének, lehetőségeinek vizsgálata.

Vizsgálataink szerint az iskolák 94%-a rendelkezik számítógépes teremmel, ezek szinte mindegyikében van lehetőség a számítógépeket internetre csatlakoztatni. Az intézményekben rendelkezésre álló internetkapcsolat típusa az iskolák közel 90%-ában megfelelő sebességű ahhoz, hogy online tesztelésben részt vegyenek az intézmények. Az iskolák számítógépekkel való ellátottsága kevésbé mutat kedvező képet, hiszen az iskolák legfelszereltebb IKT termeinek 40%-ában 3 éves vagy annál újabb. A szaktantermekben található egy-egy számítógépre az intézményekben jellemzően 10-20 tanuló jut. Mindössze az intézmények 25%-ában van olyan IKT teremben, ahol egyszerre egy osztálynyi tanuló le tud ülni. Az intézmények között szignifikáns különbség nem mutatható ki a fent vizsgált mutatók vonatkozásában, ugyanakkor településtípusok szerint jelen vannak a különbségek.