Koordinátor: Molnár Gyöngyvér

A pályázat e nemzetközi szinten is új irányt képviselő munkacsomagja a projekt során elvégezte a szükséges szerverek beszerzését, beállítását, sőt 2009 őszén, 2010 tavaszán és őszén, illetve 2011 januárjában és tavaszán több online adatfelvételt bonyolított, különböző mértékű terhelésnek kitéve a szervereket. A mérések lebonyolításának gördülékenységét jelen pillanatban három nagy szerver és három virtuális szerver biztosítja.

A modul keretén belül első lépésként megtörtént az online tesztelésre alkalmas TAO platform implementálása, a közvetítő felület magyarítása, a korábbi dokumentációk áttekintése. A konkrét adatfelvétel, tesztelés utáni gyors visszajelentés biztosítása érdekében lehetővé tettük az azonnali visszacsatolás megvalósítását, azaz az utolsó feladatra adott válasz beküldése után a diákok azonnal százalékos formában látják teszten mutatott teljesítményüket.

A TAO platform fejlesztése során hangsúlyt fektettünk új itemformátumok és azzal párhuzamosan egy offline is használható feladatszerkesztő kidolgozására. Előbbi esetében első körben arra fókuszáltunk, hogy a papír-alapon is megvalósítható itemek, feladatok minél nagyobb hányadát tudjuk számítógépes tesztkörnyezetben is megjeleníteni. Utóbbit a digitalizálandó feladatok mennyisége tette szükségesség, miután a tesztelő rendszerbe történő feladatfelvitel eredetileg csak állandó szerverkapcsolat mellett volt megvalósítható. Ez jelentős mértékben lassította és állandó internetkapcsolatot feltételezett a feladatok felvitelekor.

A kidolgozott és TAO-ba integrált offline itemszerkesztő lehetővé teszi képek pozicionálását, méretezését, a többválasztásos feleletválasztásos itemeknél alkalmazott chetboxok és az egyválasztásos feleletválasztásos itemeknél használt rádiógombok méretezését, pozicionálását az itemen belül. A szerkesztőben elkészített itemeket egy gombnyomással fel lehet tölteni a TAO-ba. Minderre korábban nem volt lehetőség a TAO-n belül. Ezen itemszerkesztő használatát a feladatfelvivőink mellett a projekt tanárképzésért felelős modulja keretein belül számos gyakoroló pedagógus is elsajátította.

A fejlesztések során rendszeresen terheléses teszteléseket folytattunk, aminek hatására stabilizáltuk és felgyorsítottuk a tesztek közvetítésének folyamatát. További itemtípusok kezelésére tettük alkalmassá a nemzetközi szinten is használt és fontos szerepet betöltő nyílt forráskódú platformot. Folyamatban van a drag-and-drop típusú itemek kidolgozása, illetve a képre kattinthatóság, a kép kijelölhetőségének megoldása, továbbá a dinamikus itemek offline itemszerkesztőbe való integrációja. Megoldott a hot spot megjelölés, azaz a képeken pontok bejelölhetősége, illetve megoldottuk a betűk méretezhetőségének problémáját, továbbá a magyar karakterek kezelését és a rendszer böngészőfüggetlenítését. A TAO platform továbbfejlesztése folyamatos, jelenleg is zajlik.

A TAO mellett sor került a kérdőívszerkesztő platform (TAO CAPI) fejlesztésére. Míg korábban csak xml-ben programozva lehetett kérdőíveket felvinni a rendszerbe, addig a pályázat eddig eltelt időszakában kidolgoztunk egy offline is működő, felhasználóbarát kérdőívszerkesztőt, ami egy gombnyomásra legenerálja a kérdőívet xml fájllá és azt beemeli a TAO CAPI rendszerbe. Jelenleg a TAO CAPI rendszer közvetítő moduljának fejlesztése zajlik.

A TAO platform fejlesztésével párhuzamosan az offline itemszerkesztő segítségével a kiképzett feladatfelvivők felvitték a papír-alapon kidolgozásra került feladatok jelentős hányadát. Ezzel elindult az online feladatbank felépítése. Teljes kiépítéséhez szükséges azonban a felvitt feladatok elméleti paramétereinek meghatározása mellett azok számítógépes tesztkörnyezetben futtatott empirikus paramétereinek rögzítése is, amely a pályázat következő ciklusának tárgyát képezi.

Hazánkban az első nagyobb volumenű online tesztelés a Kutatócsoport keretein belül még a projekt indulása előtt 2008 májusában zajlott. Az adatfelvételben 5. évfolyamos diákok vettek részt (n=843) 24 település, 34 iskolájából. A papíralapú teszt számítógépre adaptálása során igyekeztünk a teszt minél több tulajdonságát megőrizni. Minden egyes tanuló először papíron, majd néhány hét különbséggel számítógépen is megoldotta az induktív gondolkodás fejlettségét mérő tesztet. A számítógépes adatfelvétel interneten zajlott a TAO platformon keresztül. Ez a típusú kutatás, amikor minden egyes diák mindkét médiumon megoldja az alkalmazott tesztet, nemzetközi viszonylatban is egyedi. Ebben az esetben diákszinten összehasonlítható az alkalmazott médium befolyásoló hatása.

A fokozatos eltávolodás jegyében 2009 tavaszán a Kutatócsoport online tesztelés bevezetéséért felelős munkacsoportja folytatta a papír-ceruza és számítógép-alapú tesztelés összehasonlító vizsgálatait. Három területen (matematika, olvasás és problémamegoldás) és két évfolyamon (2. és 6. évfolyam) hajtott végre párhuzamosan papír- és számítógép-alapú adatfelvételt. A minta és a mérőeszközök kiválasztása, illetve az alkalmazott itemtípusok különböztek az egyes területek esetében, így az elemzések során lehetővé vált a kutatás tervezéséből, az alkalmazott itemek különbözőségéből adódó eltérések pontosabb leírása, azonosítása.

2010-ben folytatódtak a fent említett kutatások. A TAO platformmal 2010 tavaszán három tesztelési periódust bonyolítottunk le, több ezer diák és összesen több száz tanár részvételével. (1) Többek között a platform egyik modulja segítségével, a TAO CAPI kérdőívmodullal megtörtént egy tanároknak szóló nem lineáris kérdőív felvétele. (2) A TAO alkalmazásával 2-8. évfolyamos diákok részvételével felvételre került egy általános gondolkodási képességet vizsgáló, illetve problémamegoldó gondolkodás fejlettségét mérő tesztsorozat, továbbá egy az online tesztelés sikerességét befolyásoló tényezőkre fókuszáló kérdőív; (3) végül a harmadik tesztelés periódusban a pályázat keretein belül írott, eredetileg papír-alapú feladatok egy részét tettük alkalmassá az online mérésre és közvetítettük a diákoknak. A feladatok matematika, természettudomány és olvasás témakörben készültek. A tesztek kiosztása a korosztálynak megfelelően diákok szintjén véletlenszerűen történt. Az eredmények lehetőséget teremtenek ugyanazon feladatok papír és számítógép alapú felvételének összehasonlítására.

A számítógép alapú tesztelés széleskörű bevezetésének egy fontos állomása az iskolák infrastruktúrájának felmérése, ehhez 2010 őszén – 2011 januárjában a mérésekben résztvevő iskolák rendszergazdájával vagy az informatikai eszközökért felelős kollégájával kitöltettettünk egy IKT ellátottságra vonatkozó kérdőívet, ami előzőleg a Kutatócsoport keretein belül került kidolgozásra. Ezzel párhuzamosan sor került egy másik adatfelvételre is, a korábbi online tesztelések felügyelő tanárait kértük meg arra, hogy töltsék ki többek között IKT szokásaikra kérdező kérdőívünket. A kérdőív eredményei által árnyaltabb képet kapunk a tanárok online teszteléssel kapcsolatos attitűdjéről, a tesztelés lebonyolításának sikerességéről és a diákok hozzáállásáról.

2011 tavaszán túlléptünk az eredetileg papír alapra készült, statikus mérőeszközök digitális alkalmazásán és adaptáltunk egy német fejlesztésű dinamikus problémamegoldó gondolkodást vizsgáló tesztet. Ezzel a lépéssel túlléptünk a hagyományos itemtípusok alkalmazásán, sőt eddig nem vizsgált és vizsgálható képesség és készségterület mérését valósítottuk meg. A hazánkban elsőként alkalmazott dinamikus teszt felvétele több ezer 6-11. évfolyamos diák körében történt.

A kutatócsoport az elkövetkező néhány évben több területen számos hasonló mérést tervez, fokozatosan eltávolodva a papír alapú mérés korlátaitól és áttérve a számítógép alapú mérésre, értékelésre. A pályázat második ciklusában törekedünk arra, hogy minél több saját fejlesztésű dinamikus és multimédiás itemet alkalmazhassunk vizsgálatainkban, ezzel teljesebb mértékben kihasználva a számítógépes tesztelés előnyeit.

A fent ismertetett kutatások és hasonló nemzetközi kutatások eredményei valószínűsítik, hogy az áttérés folyamán még jó ideig párhuzamosan fog zajlani a papír és számítógép alapon történő adatfelvétel. Míg szükséges a korábbi eredményekkel történő összehasonlítás, addig a mérés hasonló típusú tervezése a papíralapú teszteléstől való fokozatos eltávolodás fényében nélkülözhetetlen.

A nyílt forráskódú tesztelő rendszer (TAO) és kérdőíves rendszer (TAO CAPI) fejlesztése, továbbá a papír-alapú feladatok digitalizálása, dinamikus itemek adaptálása és mindezek médiahatás-kutatásokkal egybekötött tesztelése mellett felépítettünk három kognitív laboratóriumot (IKT terem, Mikroterem és a Jövő tanterme), melyek egyrészt egymást kiegészítve biztosítanak megjelenésében otthonos, felszerelésben korszerű, a tanítási-tanulási folyamatot segítő környezetet, másrészt a kidolgozott eszközök, programok tesztelését teszik lehetővé.

Az IKT terem felszerelése 20 nagy teljesítményű, környezetbarát, energiatakarékos, szélessávú internet-kapcsolattal ellátott számítógéppel, projektorral, valamint interaktív táblával és szavazórendszerrel történt meg. A tanterem az online teszteléssel kapcsolatos vizsgálatok, szimulált pilot tesztelések mellett lehetővé teszi a pedagógiai értékelés módszereinek és az információs-kommunikációs technológiák alkalmazásának korszerű tanítását. A berendezés az egyéni és a csoportmunka sokféle támogatására alkalmas.

A mikroterem modern technológiai eszközei: interaktív tábla, szavazórendszer, projektor, nagy teljesítményű, szélessávú internetkapcsolattal ellátott számítógép, wireless hálózat, videokamera, nagyképernyős plazma-tv segítik a korszerű visszajelzést, a kísérleti szituációk, a tantermi interakciók és a tanárjelöltek munkájának elemzését, illetve a digitálisan rögzített anyag azonnali felhasználását.

A jövő tantermét az interaktív tábla és a szavazórendszer mellett a mindenkori követelményeknek megfelelő érintőképernyős számítógépekkel látták el. A teremben, mint kognitív laboratóriumban többek között lehetőség volt az online teszteléssel kapcsolatos vizsgálatok, szimulált pilot tesztelések elvégzésére, annotációk loggolásának tesztelésére, különböző fejegér-kísérletekre, kisgyerekek gondolkodási képességének érintőképernyős gépek segítségével történő fejlesztésére.