Koordinátor: Molnár Éva

2.1. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű tanulók vizsgálatával kapcsolatos eredmények

Előzetes célkitűzéseinknek megfelelően megtörtént a szakértők kiválasztása, akiket felkértünk a projektben való együttműködésre. Ezt követően első és legfontosabb feladatunk a sajátos nevelési igényű tanulók körének meghatározása volt. Kialakítottuk az integráltan oktatott, illetve oktatható tanulók csoportjainak átfogó jellemzését, és ezekre a jellemzőkre alapozva javaslatokat fogalmaztunk meg a feladatírók számára minél megbízhatóbban mérő feladatok és instrukciók szerkesztésének céljával (1. táblázat). Mindhárom területen (olvasás, matematika, természettudomány) kidolgozott feladatok és klaszterek során a feladatírók figyelembe vették ezeket a szempontokat, továbbá minden klaszter esetében megjelölték, hogy az adott feladat alkalmas-e sajátos nevelési igényű tanulók mérésére vagy sem. A sajátos nevelési igényű tanulók teljes populációjának mérési lehetőségeit feltártuk.

JellemzőkJavaslatok
Az értés és a kivitelezés nehézségei miatt lassabban dolgoznak, gyorsabban fáradnak.Időbeli engedmények adása. Ne sürgessük a tanulókat!
Az íráskép rendezetlen lehet, ha vonalközbe, négyszögekbe kell írni, az nem biztos, hogy kivitelezhető.Nagyobb hely hagyása a feladatvégzéshez, nagyobb vonalközök alkalmazása.
Kiemelt formai megjelenítések használata, ábrák, segédletek irányítsák és segítsék a feladatmegoldást.
A verbális instrukciók értési nehézsége: keveredik az instrukció a feladattal.Az instrukciók legyenek rövidek: tömörek, egyértelműek, lehetőleg ne tartalmazzanak bonyolult mondatszerkezeteket. Célszerű egyes szám második személyben fogalmazni.
Egy hosszabb magyarázatból vagy utasításból, többnyire a végére vagy töredékére emlékeznek.Vizuális megerősítések, az instrukció kiemelése, a fontos fogalmakat vastagítsuk, bizonyos utasításokat vizuálisan is jelöljünk pl. karikázd be, húzd át, húzd alá stb. ;matematikában négyzetrácsok beírása a részeredmények számára, jelzés csillaggal a szorzás vagy osztás irányát segítve stb.
A feladatok váltása, az adott feladat egészének követése nehézséget okoz.Csoportosítási és rendezési feladatok algoritmizálása minden feladatnál. Pl. Kösd össze a párokat! Olvasd el először az első oszlop szavait! Olvasd el a második oszlop szavait! Keresd meg az összeillőket!
A feladatok szerkesztése kiemelésekkel, tagolásokkal, átlátható legyen, ábra szöveg egymáshoz való viszonya, elrendezése egyértelmű, áttekinthető.
Szellősebb, nagyobb betűtípus használata (Arial)
A feladat mennyiségét a figyelem terhelhetősége befolyásolja.Tanulási segédeszközök használatának megengedése, pl. számolószalag, pálcikák, zsebszámológép. Sérülés-specifikus segédeszközök használatának figyelembe vétele (pl. számítógép, ceruzafogó). Ha szükséges, asszisztens segítse a munkát.
A feladatok követési nehézsége miatt gyorsan fáradnak.Rövidebb terjedelmű szövegek, egyszerűbb, tőmondatok, konkrét fogalmak alkalmazása. Matematikai műveletvégzés mérésénél kevesebb példa, egyszerűbb szöveges feladat.
A feladatok követési nehézsége miatt gyorsan fáradnak.Rövidebb terjedelmű szövegek, egyszerűbb, tőmondatok, konkrét fogalmak alkalmazása. Matematikai műveletvégzés mérésénél kevesebb példa, egyszerűbb szöveges feladat.
Lehetőleg zárt végű, feleletválasztós feladattípust adjunk, amelyekben kevesebbet kell írni.
Verbális kifejezés nehézsége szóban és írásban.A feladatok változatosak és rövid terjedelműek legyenek.
Nehezen tudják a közös jegyeket elvonatkoztatni, az egész szövegre érvényesíteni és általános formában, egy mondatban megfogalmazni.Az írásbeliségénél egyszavas mondatok, töredékes kifejezés is elfogadható az összefüggő megfogalmazás helyett. Verbális válaszok mellett javasolt rajzi válasz elfogadása.
A gondolati kiemelések között gyakori a szubjektív elem.Konkrét fogalmak előtérbe helyezése. Szubjektív és hangulati elemek alkalmazása a megértéshez. Pl. minél több olyan feladat, amely saját élményből, tapasztalatból indul ki, a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódik. Konvencionális megállapítások alkalmazása, amely az ismerős szituáció miatt segít a megértésben.
Az irodalmi szöveg feldolgozásakor a cselekményre összpontosítanak. A különféle szövegekben rejlő kauzális (ok-okozati) indoklást gyakran tautológiai (szófecsérlés, feleslegesen ismételgető) le- és körülírásokkal helyettesítik.Törekedjünk cselekményközpontúságra, történésekre
A közismereti tantárgyak és a matematika szövegeiből is gyakran valami mellékes információra figyelnek az ismeretek, a megoldáshoz vezető út helyett.Fontos, hogy a feladatok alacsony gondolkodási és alacsony műveleti szinteken valósuljanak meg.
Alacsony absztrakciós szint alkalmazása.
2.2. A halmozottan sérült, súlyosan fogyatékos tanulók vizsgálatával kapcsolatos eredmények

A diagnosztikus mérések kiterjednek a sajátos nevelési igényű populáció súlyosabb eseteire is, amely tanulók integráltan nem oktathatóak, így mérésükben is egészen másfajta megközelítésre, valamint igen speciális eszközökre van szükség. A vizsgálat során feltártuk és áttekintettük a halmozottan sérült emberek mérésére és fejlesztésére alkalmazott, illetve alkalmas interfészek, szoftverek és hardver-eszközök körét, azzal a céllal, hogy azok széles körben megoszthatókká váljanak. Pedagógiailag meghatározásra kerültek az ún. „pre-tesztbattéria” jellemzői, azaz hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy SNI-s gyermek informatikai eszközök révén egyáltalán tesztelhető állapotba, tesztelhetőségi szintre kerüljön. Így az ún. „pre-tesztbattériától” azt vártuk, hogy a gyermeket motiválja a technológia elsajátítására; olyan gyakorlási feladatokkal rendelkezzék, amelynek segítségével a technológia elsajátítható; segítő módszertant adjon a tanult tehetetlenség (learned helplessness) leküzdésére, azaz hasson az önálló géphasználat irányában.

Elkészült a MouSense program megtervezése és implementálása, amely lényegében a standard egér kiváltását jelenti. A program moduláris felépítésének köszönhetően többféle beviteli eszköz, így a WebCam és a WiiMote modul is elkészült. A program minden gyerekről készített a háttérben „feladatmegoldási történetet”, amely segítségével kielemezhettük az egyes feladatok megoldási paramétereit (mennyi idő szükséges elvégzéséhez, mennyiben motiváló a gyerek számára, hogyan kezdi el és hogyan próbálkozik a megoldási kísérletekkel stb.).

A folyamatosan javított, módosított, pedagógusbaráttá és a növendékek részére lehetőség szerint legmotiválóbbá tett pretesztbattéria anyagot implementáltuk súlyosan, halmozottan sérült használók esetében. Így kipróbáltuk a tesztelést segítő szoftvert, a begyakorlási és alkalmazási módszereket mérési és tesztelési feladathelyzetekben is.

Kidolgoztunk változtatható elemű gyakorlóprogramokat, amelyekben a szoftver lehetővé teszi az egyénre szabást: ugyanazon választási, egyeztetési, kakukktojás stb. feladatokon belül a pedagógus képes a növendék érdeklődésének megfelelő képanyaggal feltölteni a programot (pl. hangszerek, sportszerek, autótípusok, történelmi figurák, babák stb.).

Összegzésként megállapítható, hogy a projekt alapvető célkitűzését megvalósítottuk. Három területen (matematika, olvasás, természettudomány) kidolgoztunk egy olyan feladatbankot, amelynek szerves részét képezi az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű tanulók számára íródott klaszterek és feladatok köre. Ezáltal lehetővé válik a sajátos nevelési igényű, illetve a többségi tanulók képességeinek összehasonlítása és elemzése. A szegregáltan tanuló, halmozottan fogyatékos diákok részére olyan tesztbatériát fejlesztettünk ki, amelyeket megfelelő technikai eszközök (fejegér) segítségével megoldhatnak a súlyosan fogyatékos tanulók is.