A diagnosztikus értékelés tartalmi kereteinek kidolgozása az 1–6. évfolyamokra olvasásból, matematikából és természettudományból

Vezető hazai és külföldi kutatók bevonásával elkészül a három fő műveltségi terület, az olvasás (reading literacy), a matematika (numeracy, mathematical literacy) és a természettudomány (scientific literacy) rendszeres mérését megalapozó, a nemzetközi tudományos eredményeket felhasználó elméleti keretrendszer magyar és angol nyelven.

Kognitív és affektív készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltárása és beazonosítása

A nemzetközi tapasztalatok alapján, ha az iskolai felmérések rendszeresen csak néhány tudásterületre, készségre és képességre koncentrálnak, akkor a tanítási gyakorlatban több tudásterület háttérbe szorul, torzulnak az oktatás eredeti céljai. Ezáltal elengedhetetlen, hogy az értékelési programok a tudás, a készségek és a képességek szélesebb körét fogják át. Ezért az alábbi hét kognitív és affektív területen is megkezdődik a rendszeres diagnosztikus értékelés lehetőségeinek feltárására: (1) a szociális készségek, (2) az angol nyelvtudás, (3) a vizuális kultúra, (4) az állampolgári kompetencia, (5) a tanulási motiváció, (6) az egészségműveltség és egészségmagatartás, (7) a tanulás tanulása.

A diagnosztikus mérések feladatrendszerének kidolgozása, feladatbankok kiépítése

A munka során a három fő műveltségi területen (olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány összesen 1500 feladat készül. Az összeállított feladatokat feladatsorokká szervezve kerül sor azok empirikus vizsgálatára, paraméterezésére. Ennek lényege a feladatokból szerkesztett tesztváltozatok megfelelő nagyságú és összetételű mintán való kipróbálása. A bemérés több ezer fős nagyságrendű országos reprezentatív mintán történik. A felmérések eredményei alapján a feladatok paramétereket kapnak. Később az ismert paraméterekkel rendelkező feladatokból újabb, különböző tesztváltozatok készíthetők, így a kidolgozott feladatrendszer szummatív vizsgálatokra is alkalmassá válik.

Az elektronikus tesztelés megalapozása – TAO adaptálása

A „Diagnosztikus mérések fejlesztése” c. pályázat egyik fő feladata a Luxemburgi Egyetemen már folyó, elektronikus, tudásszint és különböző képességek mérésére fejlesztett nyílt forráskódú szoftver, a TAO-platform (Testing Assisté par Ordinateur) adaptálása, feladatokkal való feltöltése és a feladatok kipróbálása. A munkacsomag másik fejlesztési feladata a számítógépes teszteléshez kapcsolódó egyéb tevékenységek (például adatelemzés, visszajelzés) automatizálása.

Mérőeszközök fejlesztése sajátos nevelési igényű tanulók számára

Az együtt nevelt tanulók egységes, legalább az alapkészségek fejlődése szempontjából összehasonlítható mérési rendszer iránt az integráció, az inklúzió hazai terjedésével megjelenő igényt kívánja kielégíteni. A program egyrészt a gyógypedagógiai szakértők bevonásával gondoskodik arról, hogy a három fő műveltségi területen elegendő feladat álljon rendelkezésre a lassabban haladó, tanulásban akadályozott tanulók méréséhez. Másrészt lehetővé teszi, hogy a mozgásukban korlátozott tanulók számítógép és megfelelő interfészek segítségével önállóan megoldják a teszteket.

A közoktatási intézmények fenntartóinak, vezetőinek, pedagógusainak felkészítése

A pályázat egyik legfontosabb eleme az előálló értékelési rendszer gyakorlatban való alkalmazásához és fejlesztéséhez szükséges humán erőforrás, a személyi háttér megteremtése, a pedagógusokkal való interakció, a programban közreműködő pedagógusok képzése. Az akkreditált képzési programokban résztvevő tanítók, tanárok és vezetők elsajátítják a számukra szükséges, közvetlenül használható ismereteket és képet kapnak a pedagógiai értékelés általános feladatairól és lehetőségeiről, a mérési adatok sokirányú felhasználásáról.

A hazai és nemzetközi mérési eredmények oktatáspolitikai célú másodelemzése

E részprojekt célja kapcsolatteremtés a hazai és a nemzetközi felmérések (pl. OKM, IEA-TIMSS, OECD-PISA) eredményei között, hazánk egyedi sajátságai, problémái szempontjából fontos adatok összegyűjtése, elemzése, tanulságok egységes keretbe foglalása. Az elemzések képet adnak arról, hogy nemzetközi összehasonlításban mely területeken megfelelő a magyar diákok tudása, illetve mely területeken van szükség fejlesztő munkára. Sor kerül a magyar iskolarendszer problémáit jelző adatok összegyűjtésére , majd azokat összevetésére azon országok az adataival, amelyekre e problémák kevésbé jellemzők. A munka eredményeként a hazai és a nemzetközi vizsgálatok rendkívül gazdag adatállományának egyes tanulságai a széles szakmai közösség számára közvetlenül elérhetővé válnak. A munka keretében sor kerül olyan új statisztikai eljárások adaptálására, amelyek a már meglévő, illetve a későbbi diagnosztikus mérésből származó adatok feldolgozásában alkalmazhatók lesznek, és új, eddig nem ismert információkat szolgáltatnak.