Koordinátor: Zsolnai Anikó

A nemzetközi tapasztalatok alapján, ha az iskolai felmérések rendszeresen csak néhány tudásterületre, készségre és képességre koncentrálnak, akkor a tanítási gyakorlatban a többi tudásterület háttérbe szorul, torzulnak az oktatás eredeti céljai. Ezért elengedhetetlen, hogy az értékelési programok a tudás, a készségek és a képességek szélesebb körét fogják át. A jelzett probléma elkerülése érdekében az alábbi hét területen is megkezdődik a rendszeres diagnosztikus értékelés lehetőségeinek feltárására. (A koordinátorok nevei zárójelben találhatók.)

Az angolnyelv-tudás diagnosztikus fejlesztésének és mérésének lehetőségei (Nikolov Marianne)
Világszerte, így hazánkban is egyre korábbi életkorban kezdődik az idegennyelv-tanulás. Ez a jelenség a hazai gyakorlatban az angol egyre erősebb térnyerését jelenti, egyre többen tanulják e nyelvet már hatéves kortól. Ezt a gyakorlatot semmilyen szisztematikus fejlesztés, monitorozás nem támogatja, ezért szükség van arra, hogy a tanulók, tanáraik és szüleik megbízható visszajelzést kapjanak arról, hol tartanak a diákok angolnyelv-tudásuk alakulásában. A munka alapját az európai országokban rendelkezésre álló közös keretrendszer képezi, amelyben a nyelvtudás szintjei pontosan leírhatók.

A vizuális képességek értékelése (Kárpáti Andrea)
A 21. században a vizuális nyelv jelentősége a verbális kifejezéssel egyenrangúvá vált. A vizuális ítéletalkotás árnyaltsága és gyorsasága fontosabb, mint korábban, és az érzelmekkel átszőtt vizuális kifejezőkészség jelentősége is felértékelődött a virtuális valóságban. A vizuális alkotóképesség jelentős szerepet játszik az érzelmi nevelésben, a személyiségformálásban. A program a mindennapi életben naponta használt képességelemek fejlődésének követésére alkalmas eszközrendszer kidolgozására irányul.

A szociális készségek és képességek diagnosztikus mérésének és fejlesztésének lehetőségei (Zsolnai Anikó)
Számos nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy megfelelő módszerekkel, tanulói és pedagógusi segédanyaggal már rövid idő alatt is sikeresen fejleszthetők a szociális képességek és készségek. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is megindultak e téren a kutatások, de számuk – a hazai iskolarendszer erősen kognitív orientáltsága miatt – a külföldi vizsgálatokéhoz képest csekély. A vizsgálatsorozat elsődleges célja a szociális készségek és képességek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltérképezése 6–12 éves korban.

Az állampolgári ismeretek diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltérképezése (Kinyó László)
A modern demokratikus társadalmak fennmaradásának egyik kulcseleme az állampolgári aktivitás, a polgárok aktív szerepvállalása a közügyek intézésében. A társadalmi igények Magyarországon is szükségessé teszik az állampolgári műveltség pszichikus komponenseinek feltárását, az állampolgári ismeretek megszerzését befolyásoló iskolai és iskolán kívüli tényezők meghatározását, a kompetencia vizsgálatára alkalmas életkorspecifikus mérőeszközök kidolgozását.

A tanulási motiváció fejlődésének diagnosztikus felmérése (Józsa Krisztián)
Az eredményes iskolai tanuláshoz, a készség- és képességfejlesztéshez, az alkalmazható tudás elsajátításához nélkülözhetetlen a tanulási motiváció. A hatékonyság növelésének elengedhetetlen feltétele a tanulók motiváltságának megismerése, a tanulási motívumok alakulásának diagnosztikus feltárása. A program fő célja a legmegbízhatóbb nemzetközi mérőeszközök felkutatása és hazai adaptálása, valamint az olvasás, az írás, a számolás elsajátítására, a természettudomány tanulására irányuló motívumok mérését lehetővé tevő eszközök kidolgozása és kipróbálása.

Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérési lehetőségeinek feltárása (Antal Erzsébet és Barabás Katalin)
Alapvető társadalmi igény az egészségműveltség, egészségmagatartás fejlesztése, ami feltételezi az egészséggel és annak megőrzésével kapcsolatos kultúrát és fogalmi tudást, továbbá az alapkészségek (beszéd, számolás, írás és olvasás) különböző, az egészséggel kapcsolatos szituációkban, tevékenységekben való megfelelő működését (kontextus-specifikus műveltség). A projekt keretében sor kerül az elméleti keretek kidolgozására és eszközök elkészítésére, amelyek alkalmasak az egészségműveltség és az egészségmagatartás mérésére.

A tanulás tanulása (Habók Anita)
A 21. század tudás alapú társadalmában megváltozott az iskolához kötődő tanulás szerepe, feladata, a tanulókat fel kell készíteni az iskolán kívüli és az egész életen át tartó tanulásra. Olyan tanulási képességek elsajátítására van szükség, amelyek az iskolai tanuláson túl, az iskolán kívül, illetve felnőttkorban is alkalmazhatók. A program keretén belül sor kerül a nemzetközi tapasztalatok, főként a finn modell feldolgozására, adaptálására, valamint új mérőeszközök készítésére és bemérésére.

Videó