Koordinátor: Zsolnai Anikó

A program első fázisának fő célja az 1−6. évfolyamos diákok készségeit, képességeit mérő, azok fejlődését egyénileg követő, a tanulási problémákat feltáró papír alapú és elektronikus értékelő mérési-értékelési rendszer kidolgozása volt. A három fő terület (olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány) mellett további affektív és kognitív területek (angol nyelvtudás, vizuális képességek, szociális készségek és képességek, állampolgári kompetencia, tanulási motiváció, egészségműveltség- és magatartás, a tanulás tanulása) diagnosztikus értékelési lehetőségeinek feltárására is sor került. A projekt második fázisában a már meglévő hét terület a következőkkel bővül ki: fogalmazás, ICT műveltség, gazdasági műveltség, zenei képességek, problémamegoldás, kombinatív és induktív gondolkodás, kreativitás. A területek kiválasztásánál nem a teljesség, hanem inkább a sokféleség és az újszerűség volt a fő szempont, ami a diagnosztikus értékelésben rejlő távlati lehetőségek részletesebb kibontását segíti elő. (A koordinátorok nevei zárójelben találhatók.)

Írás (Nagy Zsuzsanna)

A nemzetközi kutatásoknak erős és egyre hangsúlyosabbá váló, dinamikusan fejlődő iránya a fogalmazásképességet meghatározó tényezők vizsgálata, valamint az online műfajok alkotásának és a médiahatásnak a mérése. A kutatások rámutattak a tanulók fogalmazásképességében mutatkozó hiányosságokra, és ráirányították a figyelmet a képességfejlesztés megújításának szükségességére. Ugyanakkor még csak kevés információnk van a magyar tanulók fogalmazásképességének fejlettségéről, az azt befolyásoló tényezőkről, az eredményes fejlesztés lehetőségeiről; az online környezetben történő szövegalkotással kapcsolatos kérdések vizsgálata pedig hazánkban még feltáratlan terület. Az elvégzendő munka kiterjed a méréshez szükséges részletes tartalmi keretek kidolgozására, a fogalmazásképesség mérését lehetővé tevő papír alapú tesztek és online szövegalkotási feladatok kidolgozására és bemérésére. A kifejlesztett mérőeszközök segítségével lehetőség nyílik a fogalmazásképesség különböző dimenzióinak mérésére, a tanulók egyéni nyomon követésére az általános iskola első hat évfolyamában.

ICT műveltség (Turcsányi-Szabó Márta)

Gazdasági műveltség (Tóth Edit)

Az iskolarendszer egyes szintjein (az alapfokú oktatástól a felsőfokú oktatásig) több ország is végez vizsgálatokat a tanulók pénzügyekkel kapcsolatos meggyőződéseinek és ismereteinek feltárása céljából. A tanulók gazdasági elképzeléseinek fejlődésével foglalkozó korábbi kutatások főként a mikroökonómia területére terjedtek ki; de az a fejlődési folyamat, ahogyan a gyerekek a vétel-eladás során megértik a pénz értékét és a pénz használatát, mindmáig kevesebb figyelemben részesült.
Napjainkig összességében meglehetősen kevés olyan empirikus vizsgálatot végeztek, amelyek célul tűzték ki a tanulók gazdasági műveltségének feltárását. A területen nagy szükség volna viszont tudományos igényű vizsgálatokra, hiszen a bíztató kezdeményezések ellenére a rendelkezésre álló nemzetközi és hazai ismeretek rendkívül behatároltak, szórványosak.
Jelen kutatás célja kettős. A mérés elméleti hátterének, tartalmi kereteinek kidolgozása után egy olyan mérőeszköz létrehozása, fejlesztése a cél, amellyel a vizsgálni kívánt korcsoportok (1−6. évfolyamosok) gazdasági műveltsége és az azt meghatározó, befolyásoló tényezők feltárhatóak. A projekt végére várhatóan áttekintést kapunk az iskola kezdő szakaszában lévő korosztály gazdasági műveltségéről. A felmérés során kapott eredmények rávilágíthatnak a szükséges beavatkozási pontokra, rámutathatnak a pénzügyi tudatosságnövelő programok kidolgozásának és alkalmazásának létjogosultságára.

Zenei képességek (Asztalos Kata)

Az utóbbi évtizedek képességvizsgálatai, neuropszichológiai kutatásai egyértelműen alátámasztják a zenei képességfejlesztés fontosságát, amely nem csupán a személyiség egészére, de más diszciplínákhoz köthető készségekre és képességekre is jótékony hatást gyakorol. A zenei transzferhatások pozitív jellege vitathatatlan, s az sem véletlen egybeesés, hogy a PISA felmérésekben vezető országok szinte kivétel nélkül nagy figyelmet szentelnek az aktív művészetoktatás tudományos hátterének biztosítására.
A 21. századi mérési és értékelési módszerek bevezetését és felhasználását a magyar ének-zeneoktatásban is indokoltnak tartjuk. Célunk a hazai és a nemzetközi szakirodalmi hivatkozások feltárása, a legmeghatározóbb zenei képességmodellek és taxonómiák szintézise, valamint az ének-zene oktatási gyakorlat minél több országra kiterjedő elemzése annak érdekében, hogy megalapozott elméleti hátteret biztosíthassunk a zenei műveltségterület magyarországi méréseihez. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a zenei képességek fejlődéslélektani szempontból történő vizsgálatát, a zenepszichológiai kutatások legfrissebb eredményeinek összegyűjtését és felhasználását.
A projekt során kidolgozásra kerülő mérési-értékelési rendszer lehetőséget biztosít a diákok zenei képességeinek felmérésére, s azok egyéni nyomon követésére. Az így kapott diagnosztikus mérőeszköz segítségével történő kutatások a jövőben rendszeres információkat biztosíthat a gyermekek zenei fejlődéséről, egyben segítséget nyújthat a fejlődés útjában álló esetleges problémák diagnosztizálásához, s az erre alapuló későbbi fejlesztéshez.

Problémamegoldás (Molnár Gyöngyvér)

Miután az OECD 2010-ben végzett elemzéssorozata végérvényesen alátámasztotta, hogy a tudás a gazdasági fejlődés motorja, világszerte megerősödtek a tudás minőségét, hasznosíthatóságát, a gondolkodás fejlettségét vizsgáló kutatások. Ez a helyzet ismét felértékelte a problémamegoldó gondolkodás és vonatkozó kutatások szerepét. A korábbi, kizárólag iskolai tudás elsajátításának mértékére fókuszáló, tantervközpontú nemzetközi kutatások iránya is elmozdult az alkalmazhatóság, és azon belül a területspecifikus problémamegoldó gondolkodás fejlettségi szintjének vizsgálata felé. A kontextushoz nem kötődő, diszciplínákat átmetsző problémamegoldó gondolkodás fontos szerepet tölt be az OECD PISA, az amerikai NAEP, valamint a „A 21. századi készségek mérése és fejlesztése” című kutatási-fejlesztés programban is. A pályázati ciklus alatt kidolgozunk egy mérőeszköz-sorozatot, amely alkalmas a problémamegoldó gondolkodás fejlettségi szintjének diagnosztizálására. A feladatbank feladatai alkalmasak lesznek a problémamegoldó gondolkodás különböző dimenzióinak vizsgálatára, ugyanis tartalmaznak majd terület, tantárgy-specifikus statikus problémákat, valamint terület-független dinamikus problémákat is. Utóbbi, dinamikus problémákat a német DIPF intézetben (Deutsches Institut für Internationale Pädagogische Forschung), illetve a Heidelbergi Egyetem Pszichológiai Tanszékén dolgozó kollégákkal való együttműködésben dolgozzuk ki.

Kombinatív és induktív gondolkodás (Csapó Benő)

A tudomány-technika dinamikus fejlődése következtében egyes területeken az iskola nem is tudja közvetíteni azokat az ismereteket, amikre a diákoknak szükségük lenne akár pár év múlva, mivel azok akkor még esetleg nem is léteznek. Megjelent az igény olyan készségek, képességek fejlettségének mérésére és fejlesztésére, amelyek lehetővé teszik az élethosszig tartó tanulást, a már meglévő ismeretekből új ismeretek kialakításának képességét, az ismeretek alkalmazhatóságának elősegítését, mindazt, ami biztosítja azt, hogy a diákok jó problémamegoldók és kreatívak legyenek.
A munkacsomag keretében két kognitív képesség, az induktív és a kombinatív gondolkodás fejlettségének diagnosztikus mérésének feltárására kerül sor. A fejlesztés célja a nemzetközi és a hazai szakirodalom feltárása, bevált mérőeszközeinek felkutatása. A munkacsomag keretében sor kerül a diagnosztikus mérést megalapozó tartalmi keretek kidolgozására, a mérés új lehetőségeinek és eszközeinek feltárására, valamint online felületen működő feladatok szerkesztésére. A kidolgozott eszközrendszer lehetővé teszi induktív és kognitív gondolkodás rendszeres, olcsó és megbízható mérését, megalapozva a gondolkodás műveleti képességeinek hatékonyabb fejlesztését.

A kreativitás diagnosztikus mérésének lehetőségei (Pásztor Attila)

A kreativitás társadalmunkban betöltött kiemelkedő szerepe vitathatatlan, elvégre minden egyes tudományos felfedezés, technikai újítás, művészeti alkotás mögött a kreativitás teremtő ereje nyilvánul meg. Jelentősége napjainkban tovább erősödik, a felgyorsult gazdasági, társadalmi és technikai fejlődés megköveteli az újszerű, eredeti gondolatokat és megoldásokat, a modern munkaerőpiac számos szférájában elengedhetetlen a kreativitás az érvényesüléshez. A téma aktualitását bizonyítja többek között az is, hogy az Európai Unió 2009-et a kreativitás és innováció európai évének nyilvánította, valamint a 2020-as keretstratégiában is központi szerepet kap a kreativitás és az innováció.
A kiszámíthatatlanságra, az új kihívásokra való felkészítésnek egyik megfelelő eszköze a kreativitás fejlesztése, melyben központi szerepet tölthet be az iskola. A hatékony fejlesztéshez azonban elengedhetetlen a pontos diagnózis felállítása. A cél a nemzetközi és a hazai szakirodalom feltárása, a bevált mérőeszközeinek felkutatása, a kreativitás diagnosztikus mérését megalapozó részletes tartalmi kereteinek kidolgozása, valamint egy online felületen működő mérőeszköz kidolgozása. A mérőeszköz segítségével lehetőség nyílik a kreativitás különböző dimenzióinak mérésére, a tanulók egyéni nyomon követésére az általános iskola első hat évfolyamában. A létrehozott diagnosztikus mérőeszköz nagymértékben hozzájárul a kreativitás fejlesztésére irányuló hatékony módszerek és eszközök kidolgozásához.

A már feltárt kognitív és affektív készségek és képességek online mérés lehetőségeinek előkészítése

A szociális készségek és képességek diagnosztikus mérése (Zsolnai Anikó)

A projekt második fázisában célunk kettős. Az első fázis alatt végzett munka eredményeire építve célunk egy olyan elméleti modell felállítása és empirikus igazolása, amely komplex leírást ad a szociális készségek és képességek működéséről. Ennek megfelelően a fejlődést befolyásoló tényezők sokaságát vesszük fel mint háttérváltozót. A kutatás további célja a szociális készségek, képességek fejlesztését célzó programok elméleti előkészítése.
A munka során megtörténik a szociális készségek és képességek számítógép alapú mérésével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok feltérképezése, illetve a már meglévő saját fejlesztésű papír alapú kérdőíveink online környezetbe való áttétele. A kutatás eredményeként várhatóan jellemezni tudjuk a szociális készségek és képességek fejlődési folyamatát, ismertté válik a szociális készségek és képességek összefüggésrendszere, körülhatárolódik a gyermekkorban alapvető jelentőségűnek tekinthető szociális készségek és képességek köre, elkészülnek a szociális készségek és képességek optimális begyakorlottságát, elsajátítását megcélzó fejlesztési programok elméleti keretei.

A vizuális nyelv fejlődése: a hagyományos és digitális kreativitás diagnosztikus mérése (Kárpáti Andrea)

A vizuális képességek autentikus és fejlesztő, tehát az esztétikai nevelés és a vizuális nyelvi képzés céljaival egyaránt harmonizáló értékelési módszereinek kidolgozása a kortárs pedagógia sokak által sürgetett feladata. A projekt második fázisában megtörténik az első fázis során kidolgozott, hattól tizenkét évesek vizuális képességeinek fejlődését vizsgáló feladatrendszer korrekciója, online tesztkörnyezetben nagy mintás kipróbálása, valamint a digitális és hagyományos eszközökkel végzett vizuális alkotófolyamat összehasonlítása. Kutatásunknak ez a része kezdeti szakaszában esettanulmányok készítésével térképezi fel a 6-12 évesekre jellemző új vizuális nyelvet. Kutatási programunk jelentősége, hogy olyan képességvizsgálati eljárásokat alkalmaz, amelyek a lehető legközelebb állnak az alkotói és tervezői gyakorlathoz, illetve a mindennapi vizuális kommunikáció helyzeteihez. Az értékelés, oktatás és (ön) fejlesztés összekapcsolódó, ismétlődő köreiben egy fenntartható képességdiagnosztikai kultúra formálódik.

Állampolgári kompetencia diagnosztikus mérése (Kinyó László)

A demokratikus társadalmak fennmaradásának egyik kulcseleme az állampolgárok aktív szerepvállalása a személyes és közügyek intézésében. A társadalmi egyensúly megteremtésének egyik leghatékonyabb eszköze az állampolgári kompetencia, illetve a demokratikus állampolgári viselkedésformák kialakulása, hiszen általuk számos lehetőség nyílna a társadalmunkban meglévő szociális és kulturális egyenlőtlenségek enyhítésére. Az állampolgári kompetencia területéhez kapcsolódó papír alapú feladatlapok kidolgozása a projekt első fázisában, 2010-ben kezdődött, melynek eredményeként az 1−6. évfolyam számára 20 feladat (5 feladatoldal) és 75-88 darab item készült el. A projekt második fázisában megtörténik az állampolgárikompetencia-összetevő számítógép alapú mérésével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok feltérképezése, papír alapú és számítógép alapú feladatok, tesztek, kérdőívek kidolgozása az állampolgári kompetencia készségei, képességei, attitűdjei és viselkedésformái területekhez.

Az angolnyelv-tudás diagnosztikus fejlődésének mérése (Nikolov Marianne)

Az angol nyelvtudás mérése az általános iskola 1−6. évfolyamán hangsúlyos feladat, és ez nem csak Magyarországon, de a nemzetközi színtéren is komoly kihívást jelent a szakembereknek, gyakorló pedagógusoknak egyaránt. A projekt első fázisában sikerült kidolgozni a diagnosztikus értékelés elméleti és tesztfejlesztési kereteit, több mint 2000 tanulóval kipróbálni a négy alapkészséget mérő feladatokat, amelyek megfelelnek a 6-13 éves diákok diagnosztikus mérésére. A projekt második részében az elkezdett munkát folytatjuk. A projekt eredménye az angol, mint idegen nyelv oktatását támogató tartalmi keretek, továbbá az angol nyelvtudás diagnosztikus mérésére alkalmas feladatbank. A feladatok elektronikus alapra helyezése rendszeres, költséghatékony, azonnali visszacsatolást ad a tanulók angol nyelvtudásáról, annak fejlődéséről. A tartalmi keretek fejlesztése, a feladatok kipróbálása során gyűjtött adatok, azok elemzése a nyelvtanítás hatékonyságának fejlesztéséhez szükséges információkat szolgáltathat. A projekt tapasztalatai, eredményei segítik a pedagógusokat az alkalmazandó oktatási módszerek, fejlesztési eljárások megválasztásában és megvalósításában.

A tanulási motiváció fejlődésének diagnosztikus felmérése (Józsa Krisztián)

A számítógépek elterjedése új mérési módszereket tesz lehetővé a tanulási motiváció vizsgálatában is. A papír alapú kérdőívek számítógépre történő átültetésétől a motiváció mérésére alkalmas játékokig a vizsgálati módszerek több szintjét különböztethetjük meg. A projekt első fázisában áttekintettük a téma legjelentősebb nemzetközi kutatási trendjeit, felvázoltuk a lehetséges hazai fejlesztéseket, valamint nagy előrelépést tettünk a kisiskolások tanulási motivációjának számítógép-alapú mérésének megindítása felé. A projekt második fázisában egyrészt számítógép-alapú vizsgálati módszereket fejlesztünk, másrészt egyéni, interjú típusú vizsgálati módszereket dolgozunk ki a tanulási motiváció, valamint az olvasás és a matematika iránti motiváció mérésére. E diagnosztikus eszközök várhatóan közvetlen, egyszerűen és gyorsan használható formában adnak visszajelzést a pedagógusok számára a tanulók motiváltságáról, ami jelentős segítséget ad a pedagógusoknak az alkalmazandó oktatási módszerek, fejlesztési eljárások megválasztásához és megvalósításához.

Az egészségműveltség és egészségmagatartás diagnosztikus mérése (Nagy Lászlóné és Barabás Katalin)

A közoktatás kiemelt fejlesztési feladata a tanulók egészségműveltségének, egészségmagatartásának fejlesztése, hiszen a gyermekkorban folyó tudásátadás, egészségnevelés megalapozza a felnőttkori egészségműveltséget és hatással van az egyének egészségi állapotára. Az eredményes fejlesztő munka feltétele a tanulók egészségműveltségének, egészségmagatartásának diagnosztikus mérése, fejlődésének folyamatos nyomon követése. Az egészségműveltség és egészségmagatartás fejlesztése olyan, a mérendő területek, pszichikus struktúrák összetevőit lefedő, az egészségnevelési követelményekhez, standardokhoz illeszkedő mérőeszközök kifejlesztését követeli meg, amelyek alkalmasak a kiindulási szint megállapítására és a változás követésére. A projekt célja az első fázis eredményeire építve az 1−6. évfolyamos magyar tanulók egészségműveltségének és egészségmagatartásának oktatási környezetben való diagnosztikus mérésére alkalmas papíralapú és online feladatok, tesztek kifejlesztése. Kutatásunk eredményei képet adhatnak az 1−6. évfolyamos magyar tanulók egészségműveltségének és egészségmagatartásának, azok összetevőinek aktuális fejlettségéről. Meghatározhatják az egészségnevelés e diagnózisra épülő rendszerszintű feladatait, a központi tantervek iskolaszakaszra, évfolyamokra lebontott követelményeit. Segíthetik az osztálytermi diagnózison alapuló iskolai egészségnevelési programok megtervezését, hatékony megvalósítását.

A tanulás tanulásának diagnosztikus mérése (Habók Anita)

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb a jelentősége olyan készségek és képességek elsajátításának, melyek lehetővé teszik a tudás alapú társadalomban való boldogulást. A minőségi tudás megszerzése nemcsak a gazdasági fejlődés egyik fontos alkotórésze, hanem az egyén fejlődésének eszköze is. Az iskolához kapcsolódó tudás szempontjából is olyan ismeretek átadására van szükség, melyek egyrészről követik a változásokat, másrészt felkészítik a tanulókat arra is, hogyan, milyen módszerekkel szerezzék meg a szükséges ismereteket. A projekt második fázisában megtörténik az első fázis alatt kidolgozott feladok számítógép alapra adaptálása és kipróbálása. A mérések segítségével pontosabb képet fogunk kapni a tanulás tanulásának komponenseiről és hatásairól a magyar tanulókra, valamint lehetővé válik az eredmények nemzetközi összehasonlítása is. A tanárok számára az eredmények lehetőséget kínálnak a saját osztályban történő fejlesztő munka tervezéséhez.